---

¹ Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
² Mondd meg Áronnak és fiainak, hogy vigyázva bánjanak Izráel fiainak szent adományaival. Meg ne gyalázzák szent nevemet azokkal, amiket ők nekem szentelnek. Én vagyok az Úr!
³ Mondd nekik: Ha bárki a ti utódaitok közül, bármely nemzedéketekből akkor közelít a szent adományokhoz, amelyeket Izráel fiai az Úr nak szentelnek, amikor éppen tisztátalan, azt az embert ki kell irtani előlem. Én vagyok az Úr!
⁴ Ha valaki Áron utódai közül poklos vagy folyásos, nem ehet a szent adományokból, amíg meg nem tisztul. Ha pedig valaki hozzáér egy halott által tisztátalanná lett dologhoz, vagy ha valakinek magömlése volt,
⁵ vagy megérint valamilyen kisebb állatot, és tisztátalanná lesz, vagy bármilyen tisztátalanságban levő embert, és úgy lesz tisztátalanná,
⁶ az az ember, aki effélét érint, tisztátalan lesz estig: nem ehet hát a szent adományokból. Mosakodjék meg előbb vízben,
⁷ és naplemente után tiszta lesz, azután ehet a szent adományokból, mert az ő eledele az.
⁸ Döglött vagy széttépett állatot nem ehet, mert tisztátalan lesz általa. Én vagyok az Úr!
⁹ Így tartsák meg, amit elrendeltem, hogy vétekkel ne terheljék magukat, és meg ne haljanak amiatt, hogy meggyalázzák azokat. Én, az Úr vagyok a megszentelőjük!
¹⁰ Egy idegen ember sem ehet szent ételt, a papnál levő betelepült vagy napszámos sem ehet szent ételt.
¹¹ De ha a pap pénzen vásárol meg valakit tulajdonául, az ehet belőle. A házánál született szolgák is ehetnek eledeléből.
¹² Ha a pap leánya idegen férfi felesége lesz, nem ehet a szent áldozati felajánlásokból.
¹³ De ha a pap leánya özvegyen maradt, vagy elbocsátották, gyermeke pedig nincs, és visszatér apja házába, akkor éppúgy ehet az apja eledeléből, mint leány korában. De egyetlen idegen sem ehet belőle.
¹⁴ Ha valaki nem szándékosan eszik szent ételt, az adja meg a papnak a szent ételt, de tegye még hozzá az egyötödét.
¹⁵ Ne gyalázzák meg Izráel fiainak szent adományait, amelyeket felajánlanak az Úr nak,
¹⁶ és ne terheljék meg súlyos bűnnel őket azáltal, hogy esznek szent adományaikból. Mert én, az Úr vagyok a megszentelőjük.
¹⁷ Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
¹⁸ Szólj Áronhoz és fiaihoz meg Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valaki Izráel házából és az Izráelben élő jövevények közül áldozatot akar bemutatni, és akár fogadalmi, akár önkéntes áldozatként valamiből égőáldozatot mutat be az Úr nak,
¹⁹ hibátlan hím marhát, juhot vagy kecskét vigyetek, hogy ő kedvesen fogadja tőletek.
²⁰ Ne mutassatok be olyat, aminek fogyatékossága van, mert akkor nem fogadja kedvesen tőletek.
²¹ Ha valaki marhát, juhot vagy kecskét akar bemutatni békeáldozatul az Úr nak, akár fogadalma teljesítéseként, akár önkéntes áldozatként, hibátlan legyen az, semmiféle fogyatékossága se legyen, mert akkor fogadja kedvesen.
²² Ne mutassatok be az Úr nak vakot, törött csontút, sérültet, szemölcsöset, viszketegest vagy sömöröset. Ne adjatok ilyenekből tűzáldozatot az Úr oltárára!
²³ Torz és csenevész marhát vagy juhot önkéntes áldozatul be lehet mutatni, de fogadalmi áldozatként Isten nem fogadja azt kedvesen.
²⁴ Összenyomott, zúzott, megszakadt vagy kimetszett heréjűt ne mutassatok be az Úr nak. Ne tegyétek ezt országotokban.
²⁵ Ha idegen ember kezéből való bármi efféle, akkor sem mutathatjátok be mint Istenetek eledelét. Mivel csonkák és fogyatékosak, nem szereznek kegyelmet nektek.
²⁶ Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
²⁷ A borjú, a bárány és a kecskegida maradjon az ellés után az anyja mellett hét napig. A nyolcadik naptól fogva szereznek kegyelmet, ha feláldozzák tűzáldozatul az Úr nak.
²⁸ Marhát vagy juhot fiastul ne vágjatok le ugyanazon a napon.
²⁹ Ha hálaáldozatot mutattok be az Úr nak, úgy áldozzátok, hogy kedvesen fogadja tőletek.
³⁰ Még aznap egyétek meg, ne hagyjatok belőle reggelre. Én vagyok az Úr!
³¹ Tartsátok meg parancsolataimat, és teljesítsétek azokat. Én vagyok az Úr!
³² Ne gyalázzátok meg szent nevemet, hogy megszentelt legyek Izráel fiai között. Én, az Úr vagyok a megszentelőtök,
³³ aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy a ti Istenetek legyek. Én vagyok az Úr!