---

¹ Emlékezz, Ur am, mi történt velünk! Tekints ránk, és lásd meg gyalázatunkat!
² Örökségünk bitorlókra szállt, házunk idegenekre.
³ Apátlan árvák lettünk, anyáink özvegyek.
⁴ Vizünket pénzért isszuk, a saját fánkért is fizetni kell.
⁵ Nyakunkon vannak elnyomóink, fáradozunk pihenés nélkül.
⁶ Egyiptomnak adtunk kezet, meg Asszíriának, hogy legyen elég kenyerünk.
⁷ Atyáink, akik vétkeztek, már nem élnek: nekünk kell hordoznunk bűneik terhét.
⁸ Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.
⁹ Életünk kockáztatásával hordjuk be élelmünket, a pusztalakók fegyverétől veszélyeztetve.
¹⁰ Bőrünk tüzel, mint a kemence, a kínzó éhségtől.
¹¹ Meggyalázták az asszonyokat a Sionon, a szüzeket Júda városaiban.
¹² A vezéreket felakasztották, a véneket sem becsülték.
¹³ Az ifjaknak kell a malomkövet forgatniuk, a gyermekek a fahordásban botladoznak.
¹⁴ Nincsenek már vének a kapuban, nem muzsikálnak az ifjak.
¹⁵ Odavan szívünk vidámsága, örömtánc helyett gyászolunk.
¹⁶ Leesett fejünkről a koszorú, jaj nekünk, mert vétkeztünk!
¹⁷ Ezért lett beteg a szívünk, emiatt lett homályos a szemünk,
¹⁸ mert pusztaság lett a Sion hegye, rókák szaladgálnak rajta.
¹⁹ De te, Ur am, trónodon ülsz örökké, királyi széked megmarad nemzedékről nemzedékre.
²⁰ Miért feledkezel meg rólunk ilyen sokáig, miért hagysz el minket oly hosszú időn át?
²¹ Téríts magadhoz, Ur am, és mi megtérünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak!
²² Vagy talán végképp elvetettél minket, annyira megharagudtál volna ránk?