1
            Ekkor megszólalt az Úr a viharban, és ezt mondta Jóbnak:
                            
                
                        
                    2
            Ki akarja elhomályosítani örök rendemet tudatlan szavakkal?
                            
                
                        
                    3
            Övezd hát föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem!
                            
                
                        
                    4
            Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat!
                            
                
                        
                    5
            Tudod, ki szabta meg annak méreteit, vagy ki feszített ki fölötte mérőzsinórt?
                            
                
                        
                    6
            Mire vannak erősítve oszlopai, vagy ki helyezte el sarokkövét,
                            
                
                        
                    7
            amikor együtt vigadoztak a hajnali csillagok, és ujjongtak mind az istenfiak?
                            
                
                        
                    8
            Ki zárta el ajtókkal a tengert, amikor buzogva előtört a föld gyomrából,
                            
                
                        
                    9
            amikor felhőbe öltöztettem, és sűrű homállyal takartam be,
                            
                
                        
                    10
            amikor határt szabtam neki, zárat és ajtókat raktam rá,
                            
                
                        
                    11
            és ezt mondtam: Eddig jöhetsz, tovább nem, itt majd megtörnek büszke hullámaid!
                            
                
                        
                    12
            Lett-e parancsodra reggel, mióta élsz? Kijelölted-e a hajnal helyét,
                            
                
                        
                    13
            hogy szélénél fogva megragadja a földet, és lerázza róla a bűnösöket?
                            
                
                        
                    14
            Formálódik, mint az agyag a pecsét alatt, ráncokat vet, mint egy tarka ruha.
                            
                
                        
                    15
            Így veszi el a bűnösöktől a világosságot, és összetöri a fölemelt kart.
                            
                
                        
                    16
            Eljutottál-e a tenger forrásáig? Bejártad-e a mélység fenekét?
                            
                
                        
                    17
            Föltárultak-e előtted a halál kapui, a homály kapuit láttad-e?
                            
                
                        
                    18
            Fel tudod-e fogni, milyen széles is a föld? Mondd el mindezt, ha tudod!
                            
                
                        
                    19
            Melyik út visz a világosság otthonába, és hol a sötétség lakóhelye?
                            
                
                        
                    20
            Vissza tudod-e vinni határai közé, ismered-e a házába vezető ösvényt?
                            
                
                        
                    21
            Tudod te, hiszen akkor születtél, napjaid száma igen nagy!
                            
                
                        
                    22
            Eljutottál-e a hó raktárához? A jégeső raktárát láttad-e?
                            
                
                        
                    23
            A nyomorúság idejére tartogatom ezt, a harc és a háború napjára.
                            
                
                        
                    24
            Melyik útról árad szét a világosság, a keleti szél honnan terjed ki a földre?
                            
                
                        
                    25
            Ki ásott csatornát a felhőszakadásnak, és utat a mennydörgő viharfelhőnek,
                            
                
                        
                    26
            hogy esőt adjon a lakatlan földre, az ember nélküli pusztaságra,
                            
                
                        
                    27
            hogy bőven megitassa a puszta sivatagot, és zöldellő füveket sarjasszon?
                            
                
                        
                    28
            Ki az apja az esőnek, és ki nemzette a harmatcseppeket?
                            
                
                        
                    29
            Kinek a méhéből származik a jég, és az égből hulló darát ki hozta világra?
                            
                
                        
                    30
            Összesűrűsödnek a vizek, mint a kő, és befedik a mélység felszínét.
                            
                
                        
                    31
            Össze tudod kötni a Fiastyúk szálait? A Kaszáscsillag köteleit meg tudod oldani?
                            
                
                        
                    32
            Föl tudod-e hozni a csillagképeket a maguk idejében? A Nagy Medvét fiaival együtt talán te vezeted?
                            
                
                        
                    33
            Ismered-e az ég szabályait? Talán te adsz neki uralmat a földön?
                            
                
                        
                    34
            El tudod juttatni hangod a felhőkig, hogy vízáradat borítson el téged?
                            
                
                        
                    35
            Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk?
                            
                
                        
                    36
            Ki szabta meg bölcsen a sötét felhők rendjét, a légi tüneményekbe ki adott értelmet?
                            
                
                        
                    37
            Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit,
                            
                
                        
                    38
            ha megkeményedik a föld, mint az öntvény, és egymáshoz tapadnak a göröngyök?
                            
                
                        
                    39
            Tudsz-e a nőstény oroszlánnak zsákmányt ejteni, ki tudod-e elégíteni az oroszlánkölykök éhségét,
                            
                
                        
                    40
            amikor rejtekhelyükön lapulnak, és a bokrok között leshelyükön fekszenek?
                            
                
                        
                    41
            Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltanak, és kóvályognak, mert nincs mit enniük?