1
Ekkor megszólalt az Úr a viharban, és ezt mondta Jóbnak:
2
Ki akarja elhomályosítani örök rendemet tudatlan szavakkal?
3
Övezd hát föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem!
4
Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat!
5
Tudod, ki szabta meg annak méreteit, vagy ki feszített ki fölötte mérőzsinórt?
6
Mire vannak erősítve oszlopai, vagy ki helyezte el sarokkövét,
7
amikor együtt vigadoztak a hajnali csillagok, és ujjongtak mind az istenfiak?
8
Ki zárta el ajtókkal a tengert, amikor buzogva előtört a föld gyomrából,
9
amikor felhőbe öltöztettem, és sűrű homállyal takartam be,
10
amikor határt szabtam neki, zárat és ajtókat raktam rá,
11
és ezt mondtam: Eddig jöhetsz, tovább nem, itt majd megtörnek büszke hullámaid!
12
Lett-e parancsodra reggel, mióta élsz? Kijelölted-e a hajnal helyét,
13
hogy szélénél fogva megragadja a földet, és lerázza róla a bűnösöket?
14
Formálódik, mint az agyag a pecsét alatt, ráncokat vet, mint egy tarka ruha.
15
Így veszi el a bűnösöktől a világosságot, és összetöri a fölemelt kart.
16
Eljutottál-e a tenger forrásáig? Bejártad-e a mélység fenekét?
17
Föltárultak-e előtted a halál kapui, a homály kapuit láttad-e?
18
Fel tudod-e fogni, milyen széles is a föld? Mondd el mindezt, ha tudod!
19
Melyik út visz a világosság otthonába, és hol a sötétség lakóhelye?
20
Vissza tudod-e vinni határai közé, ismered-e a házába vezető ösvényt?
21
Tudod te, hiszen akkor születtél, napjaid száma igen nagy!
22
Eljutottál-e a hó raktárához? A jégeső raktárát láttad-e?
23
A nyomorúság idejére tartogatom ezt, a harc és a háború napjára.
24
Melyik útról árad szét a világosság, a keleti szél honnan terjed ki a földre?
25
Ki ásott csatornát a felhőszakadásnak, és utat a mennydörgő viharfelhőnek,
26
hogy esőt adjon a lakatlan földre, az ember nélküli pusztaságra,
27
hogy bőven megitassa a puszta sivatagot, és zöldellő füveket sarjasszon?
28
Ki az apja az esőnek, és ki nemzette a harmatcseppeket?
29
Kinek a méhéből származik a jég, és az égből hulló darát ki hozta világra?
30
Összesűrűsödnek a vizek, mint a kő, és befedik a mélység felszínét.
31
Össze tudod kötni a Fiastyúk szálait? A Kaszáscsillag köteleit meg tudod oldani?
32
Föl tudod-e hozni a csillagképeket a maguk idejében? A Nagy Medvét fiaival együtt talán te vezeted?
33
Ismered-e az ég szabályait? Talán te adsz neki uralmat a földön?
34
El tudod juttatni hangod a felhőkig, hogy vízáradat borítson el téged?
35
Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk?
36
Ki szabta meg bölcsen a sötét felhők rendjét, a légi tüneményekbe ki adott értelmet?
37
Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit,
38
ha megkeményedik a föld, mint az öntvény, és egymáshoz tapadnak a göröngyök?
39
Tudsz-e a nőstény oroszlánnak zsákmányt ejteni, ki tudod-e elégíteni az oroszlánkölykök éhségét,
40
amikor rejtekhelyükön lapulnak, és a bokrok között leshelyükön fekszenek?
41
Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltanak, és kóvályognak, mert nincs mit enniük?