---

¹ Jób pedig felele, és monda:
² Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
³ Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
⁴ Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
⁵ A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
⁶ Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.
⁷ Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
⁸ Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
⁹ Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
¹⁰ Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
¹¹ Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
¹² Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
¹³ Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
¹⁴ Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?