1
Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
2
Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok!
3
Tűrjétek el, ha én is beszélek, és miután beszéltem, majd gúnyolódhattok.
4
Hiszen nem emberek miatt panaszkodom, nem ok nélkül türelmetlenkedem!
5
Forduljatok felém, szörnyedjetek el, és tegyétek kezeteket a szátokra!
6
Ha csak rágondolok is, megrémülök, és reszketés fogja el testemet.
7
Miért maradhatnak életben a bűnösök? Magas kort érnek el, sőt meg is gazdagodnak.
8
Utódaik előttük jutnak jómódra, sarjadékaik szemük láttára.
9
Házukban béke van, nem kell rettegniük, nincs rajtuk Isten vesszeje.
10
Bikája hág, és nem hiába, tehene ellik, és nem vetél el.
11
Kieresztik kisfiaikat, mint a juhokat, és ugrándoznak gyermekeik.
12
Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek.
13
Jólétben töltik napjaikat, és csendesen szállnak le a holtak hazájába.
14
Azt mondták Istennek: Távozz tőlünk, nem akarunk tudni utaidról!
15
Mert kicsoda a Mindenható, hogy szolgáljuk, és mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk?
16
Pedig jólétük nincs a kezükben. A bűnös tanácsoktól távol tartom magam!
17
Ugyan, hányszor alszik ki a bűnösök mécsese, hányszor éri veszedelem őket, és oszt nekik pusztulást az Isten haragja,
18
vagy lesznek olyanok, mint a szél hordta törek, és mint a pelyva, melyet elragadott a forgószél?!
19
Vagy fiainak tartogatja a veszedelmet Isten? Neki fizessen meg, hogy ő maga érezze!
20
Lássa meg saját szemével romlását, és igya ő a Mindenható izzó haragját!
21
Mert mit törődik azzal, mi lesz majd utána a háza népével, ha leteltek hónapjai?
22
Senki se oktassa az Istent, hiszen a magasság lakói fölött is ő ítélkezik!?
23
De hiszen meghal az egyik ereje teljében, minden gondtól mentesen, boldogan,
24
lágyéka csupa háj, csontjaiban zsíros a velő,
25
a másik pedig meghal keserű lélekkel, mert nem élvezhetett semmi jót;
26
egyformán a porba kell feküdniük, és ellepik őket a férgek.
27
Látjátok, ismerem gondolataitokat és az ellenem szőtt fondorlatokat.
28
Mert azt kérdezitek: „Hol van az előkelők háza, hol van a sátor, ahol a bűnösök laknak?”
29
Hát nem kérdeztétek meg azokat, akik utazni szoktak, és nem ismeritek intéseiket,
30
hogy a veszedelem napját távol tartja Isten a gonosztól, é s a harag napja elkerüli őt?
31
Ki veti szemére dolgait, ki fizet meg neki tetteiért?
32
Kikísérik őt a temetőbe, sírhalmát körülállják.
33
Édesek neki a sírgödör hantjai, hisz sok ember vonult ki utána, meg előtte is számtalan.
34
Miért akartok hát hiábavalósággal vigasztalni engem? Válaszaitok magva színtiszta hazugság.