---

¹ A farizeusok között volt egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik vezetője.
² Eljött Jézushoz éjjel, és azt mondta neki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem tehet ilyen jeleket, amelyeket teszel, csak ha az Isten van vele.
³ Jézus így válaszolt neki: Bizony, bizony mondom neked, ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.
⁴ De hogyan születhetik az ember, ha vén? – kérdezte Nikodémus. – Bemehet-e anyja méhébe még egyszer, hogy megszülessen?
⁵ Jézus azt felelte: Bizony, bizony mondom neked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
⁶ Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.
⁷ Ne csodálkozz, hogy azt mondtam neked: Szükség nektek újonnan születnetek.
⁸ A szél arra fúj, amerre akar, és hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy. Így van mindenki, aki Lélektől született.
⁹ Nikodémus megkérdezte: Hogyan lehetséges ez?
¹⁰ Jézus így felelt: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket a dolgokat?
¹¹ Bizony, bizony mondom neked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit láttunk, arról teszünk bizonyságot, és a mi bizonyságtételünket nem fogadjátok el.
¹² Ha a földiekről szóltam nektek, és nem hisztek, hogyan hisztek majd, ha a mennyeiekről szólok?
¹³ Senki sem ment fel a mennybe, csak az, aki a mennyből szállt alá, az Emberfia.
¹⁴ És ahogyan felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának felemeltetnie,
¹⁵ hogy aki hisz őbenne, annak örök élete legyen.
¹⁶ Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
¹⁷ Mert Isten nem azért küldte az ő Fiát a világra, hogy elítélje a világot, hanem hogy megmentse a világot általa.
¹⁸ Aki hisz őbenne, nem kerül ítéletre, aki pedig nem hisz, az már el is ítéltetett, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
¹⁹ Ez pedig az ítélet: A világosság eljött a világra, de az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert cselekedeteik gonoszak voltak.
²⁰ Mert mindenki, aki gonoszul cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek cselekedetei.
²¹ Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy tetteiről kiderüljön, hogy azok Isten szerint való cselekedetek.
²² Ezután Jézus elment a tanítványaival Júdea földjére, ott tartózkodott velük, és keresztelt.
²³ János is keresztelt Ainonban, Szálim közelében, mert ott sok volt a víz, és odajöttek az emberek és megkeresztelkedtek.
²⁴ Jánost akkor még nem vetették börtönbe.
²⁵ Vita támadt János tanítványai és egy zsidó között a tisztulási szertartás felől,
²⁶ és Jánoshoz mentek, és azt mondták neki: Mester, aki veled volt a Jordánon túl, akiről te bizonyságot tettél, íme, az keresztel, és mindenki hozzá megy.
²⁷ János így válaszolt: Az ember csak azt kaphatja, ami a mennyből adatott neki.
²⁸ Ti magatok vagytok a tanúim, hogy megmondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem előtte küldettem el.
²⁹ Akinek menyasszonya van, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, fölöttébb örül a vőlegény szavának. Ez az örömöm beteljesedett.
³⁰ Neki növekednie kell, nekem pedig egyre kisebbé kell lennem.
³¹ Aki felülről jön, mindenkinél feljebb való. Aki a földről való, földi az, és földiekről szól, aki a mennyből jön, mindenkinél feljebb való,
³² és arról tesz bizonyságot, amit látott és hallott, de bizonyságtételét senki sem fogadja el.
³³ Aki azonban elfogadta bizonyságtételét, ezzel megpecsételte, hogy az Isten igaz.
³⁴ Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, és annak Isten mérték nélkül adja a Lelket.
³⁵ Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent.
³⁶ Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem Isten haragja marad rajta.