2Emberfia! Prófétálj, és mondd ezt: Így szól az én Uram, az Úr: Jajgassatok: Jaj, micsoda nap!
3Mert közel van a nap, közel van az Úr napja! Borús nap lesz az, a népek ideje.
4Eljön a fegyver Egyiptom ellen, reszketés lesz Etiópiában, hullanak a halálra sebzettek Egyiptomban, elviszik kincseit, és földig lerombolják.
5Etiópok, pútiak, lídek, mindenféle keverék nép, Kúb és a vele szövetséges ország lakói egyaránt fegyver által esnek el.
6Ezt mondja az Úr: Elesnek Egyiptom támogatói, lehanyatlik gőgös hatalma. Migdóltól Szevénéig fegyvertől esnek el a benne lakók! – így szól az én Uram, az Úr.
7Pusztává lesz, az elpusztult országok sorsára jut, és városai a romvárosok sorsára jutnak.
8Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor lángba borítom Egyiptomot, és segítői mind összetörnek.
9Azon a napon követeket küldök ki hajókon, hogy fölriasszák a gondtalan Etiópiát. Reszketés jön rájuk Egyiptom napja miatt, amely már közeleg!
10Ezt mondja az én Uram, az Úr: Véget vetek a hatalmas egyiptomi népnek Nebukadneccar babilóniai király által.
11Elhozom őt és népét, a legkegyetlenebb népeket az ország elpusztítására. Kardot rántanak Egyiptom ellen, és halálra sebzettekkel töltik meg az országot.
12Kiszárítom a Nílus ágait, és gonosztevők kezébe adom az országot. Idegenekkel pusztíttatom el az országot és a benne levőket. Én, az Úr, megmondtam!
13Ezt mondja az én Uram, az Úr: Elpusztítom a bálványokat, kiirtom a bálványszobrokat Nófból, Egyiptomban nem lesz többé fejedelem. Félelmet keltek majd Egyiptomban.
14Elpusztítom Patrószt, lángba borítom Cóant, ítéletet tartok Nó fölött.
15Kiöntöm haragomat Színre, Egyiptom erős várára, és kiirtom Nó népének tömegét.
16Lángba borítom Egyiptomot, kínok között vergődik Szín, Nó falain réseket törnek, Nófot fényes nappal ostromolják.
17Ón és Pí-Beszet ifjai fegyvertől esnek el, az asszonyok pedig fogságba mennek.
18Tahpanhészben sötét lesz nappal, ha összetöröm ott Egyiptom igáját. Vége lesz gőgös erejének. Őt magát felhő borítja be, leányai pedig fogságba mennek.
19Így tartok ítéletet Egyiptom fölött; akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr!
20A tizenegyedik évben, az első hónap hetedikén így szólt hozzám az Úr igéje:
21Emberfia! Eltörtem a fáraónak, Egyiptom királyának a karját, de nem kötözték be, hogy meggyógyítsák, pólyát sem raktak rá, hogy megerősödjék, és fegyvert foghasson.
22Ezért így szól az én Uram, az Úr: Íme, én a fáraó, Egyiptom királya ellen fordulok, és mindkét karját eltöröm: az épet is meg a töröttet is, és kiütöm kezéből a fegyvert.
23Szétszélesztem az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba.
24Babilónia királyának a karjait megerősítem, és kardomat a kezébe adom. A fáraó karjait azonban eltöröm, és keservesen fog nyögni előtte, mint akit halálra sebeztek.
25Megerősítem Babilónia királyának a karjait, a fáraó karjai pedig lehanyatlanak. Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor kardomat Babilónia királyának a kezébe adom, hogy azt Egyiptom ellen fordítsa.
26Szétszélesztem az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr!