---

¹ Vele együtt munkálkodva intünk is titeket: úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták Isten kegyelmét.
² Mert ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek.” Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!
³ Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat,
⁴ hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban,
⁵ verésekben, bebörtönzésben, nyugtalan időkben, fáradozásban, átvirrasztott éjszakákban, böjtölésben,
⁶ tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben,
⁷ az igazság igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel,
⁸ dicsőségben és gyalázatban, rossz hírben és jó hírben, mint ámítók és igazak,
⁹ mint ismeretlenek és jól ismertek, mint meghalók és íme, élők, mint megfenyítettek és meg nem öltek,
¹⁰ mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük és akiké mégis minden.
¹¹ Szánk megnyílt, szívünk kitárult előttetek, korinthusiak:
¹² nem a mi szívünkben van kevés hely számotokra, hanem a ti szívetekben van kevés hely számunkra.
¹³ Mint gyermekeimhez szólok: viszonzásul tárjátok ki ti is szíveteket!
¹⁴ Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak, vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez?
¹⁵ Vagy mi azonosság van Krisztus és Beliál között? Vagy milyen közösség van hívő és hitetlen között?
¹⁶ Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, ahogyan Isten mondta: „Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek.
¹⁷ Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket,
¹⁸ Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr.”