Mily szép, ha együtt áldják!

Mily szép, ha együtt áldják
Az Istent hívei,
|: És egymás terhét hordják,
Mint egy test tagjai! :|

Mint dús eső az égből
A szomjas földekre,
|: Úgy hull az áldás fentről
A testvérszívekbe. :|

A fenséges hon fénylik,
Szebb, mint mit szív remél,
|: De mind, ki oda vágyik,
Itt már testvérként él. :|

Mily szép, hogy szent egységben
Élünk majd ott, ahol
|: Csak egyetlen nyáj lészen,
És egyetlen Pásztor! :|