Egy benső remény tölt

Egy benső remény tölti,
Úr Jézus, szívemet;
Hogy végül üdvözítesz,
Csak higgyek Tebenned.
Ó, hiszek, ahogy kéred,
Mert látom keresztfád,
Te győztél, és Rád bízom
Az életem sorsát.

Bár ismeretlen még az
Én részem tervedben,
De nyilvánvaló Néked:
Ez békém és hitem.
Ha isteni szent lépted
Sürget, mint adventhit,
Hő vágyam az, hogy lássam,
Szent kezed merre int.

Ha utam sziklás helyen
Vagy halál völgyén visz,
A keresztedről hallom:
„Ne félj, csak bízva bízz!”
Ha isteni hívásod
Mind visszhangzik ott fenn,
Nincs sok, míg hálám zengem
Új Jeruzsálemben.