Mily sokszor bús az élet, a szív üres, egész. Mintha egy csepp szeretet sem hit nem léteznék.
Coro
Bízzál Istenedben, bármi sorsod legyen. Napod fényes, vagy ha sötét, mindig áldásos lészen.
Az Urat forrón várjuk, mikor magunkra hágy. Karjainkat kitárjuk, oly epesztő a vágy. A lélek tusakodik, kér, sóhajt és könnyez, mint Jákób viaskodik, míg Izraellé lesz.
Coro
Bízzál Istenedben, bármi sorsod legyen. Napod fényes, vagy ha sötét, mindig áldásos lészen.
Így tudjuk csak, mily kínos az élet Nélküle. És milyen nyomorteljes az ember élete. Érezzük, el kell vesznünk, ha Urunk nem segít. De jön, hoz vígaszt nekünk, s csodásan felvidít.
Coro
Bízzál Istenedben, bármi sorsod legyen. Napod fényes, vagy ha sötét, mindig áldásos lészen.