Hogy én a végtelenben, fenn

Hogy én a végtelenben, fenn,
A hálám zenghessem,
Az Úr e véges földre jött
Szenvedni helyettem.

Hogy fényes trónon ülhessek,
S csillogjon koronám,
Ő értem hordott koronát
Fején, Kálvárián.

Hogy halhatatlan életet
Éljek majd Általa,
Ő meghalt kínos kereszten:
A vérét áldozta.

Ily roppant szeretet láttán,
Mint az, mely Benne volt,
A térdem mélyen meghajtom:
Uram, Tied vagyok!