A kéklő, messzi végtelen

A kéklő, messzi végtelen
A szívem örök vágya,
Mert onnan fentről szüntelen
A Jézus jöttét várja.
Egy ígéret, mely nem csal meg,
„Ő visszajön!” – azt mondja.
Ez életem fő gondja!

Itt minden füstként múlik el,
Mint idegenek járunk.
Ó, vég nélküli élet kell,
Csak az lesz boldogságunk!
Az új honban, hol Jézus van,
Ott időz reménységünk,
Ott mindörökkön élünk!

E puszta földről szálljatok
Fel, Jézus trónusához,
Ti, forró adventdallamok,
Míg mennyből vigaszt nem hoz.
Ó, nyisd már meg az egeket,
Add látnunk dicső orcád,
És indulhassunk Hozzád!