A mérhetetlen világűr

A mérhetetlen világűr,
A roppant csillagtengerek,
És mind, mi él, ó, Hozzád gyűl,
Nagy Isten, áldnak, dicsérnek!
Mint ifjú hős, úgy kel a nap,
És jön a hajnal, alkonyat!
Míg útja tart, nem lankad el,
Ó, Isten, hirdet fényével.

Ha jő az éj, s a csillagok,
Mint drágagyöngyök, fénylenek,
Úgy érkezik a szózatuk,
Mint milljó hívó üzenet!
Az égnek vándor serege
Hang nélkül mutat Istenre,
És megtanít, hogy féljük Őt,
A Mindenható Teremtőt!

Az éggel együtt dicsérjük
A bölcsességed, Teremtőnk!
És várjuk, hogy az életünk
Majd múlhatatlan ruhát ölt!
Halld néped áldó himnuszát,
Mert áldást bőven töltesz ránk,
Nem szűnik szállni ajkunkról,
Fel Hozzád, most és mindenkor!