Ó, áldjuk most Őt

Ó, áldjuk most Őt, az égi Királyt,
És zengjen szavunk az egeken át!
Te Megtartónk, Pajzsunk és Oltalmazónk,
Most Nevedet dicséri szent hálaszónk.

Ó, áldjuk most Őt és nagy kegyelmét,
A szeretetét és szent erejét!
Mint mennydörgés hangját, úgy halljuk szavát,
És viharnak szárnyán Ő száguld tovább.

A jóságodat ki mondhatja el?
Az élet, a fény mind Hozzád emel;
A hegy és a síkság, az erdő, a szél,
Az eső és harmat csak Rólad beszél!

Oly gyarlók vagyunk, és nincsen erőnk;
Te Vezetőnk vagy és Védelmezőnk.
Nagy kegyelmed kísér az életen át,
Mi teremtő Urunk, Te örök Jóság!