Az utolsó bírák
2026. augusztus 23–29.
Memoriter
Aranyszöveg – Ézsaiás 55:7: „Hagyja el a gonosz az útját, és a bűnös ember a gondolatait! Térjen az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, és Ő könyörül rajta, mert ő bőkezű a megbocsátásban.”
Tragédia! Isten frigyládáját elrabolták! (1Sám 5:1-8) Hétfő, augusztus 24.
Mivel Isten népe folyamatosan Sátán oldalára állt, Isten nem tudta megáldani őket. Megtörténtek azok a szörnyűségek, amiktől olyan hűségesen óvta őket. A szent frigyládát elvitték a filiszteusok és izraelita katonák ezreit gyilkolták meg. A szenthelyen folyó szolgálatok középpontjában a frigyláda állt, amely Istennek a bűnösök megmentésére szóló tervéről tanította az izraelitákat. Benne volt a tökéletes törvény, amit a saját kezével írt. A törvény fölött volt a kegyelem királyi széke, amire évente egyszer, az engesztelés napján a főpap a vért hintette. A vér Jézus vérét jelképezte, amit azért ontott ki, mert meg akarta fizetni a bűneinkért járó halálbüntetést. Tökéletesen engedelmes élete és helyettünk vállalt halála miatt Isten meg tud nekünk bocsátani és megvéd minket a bűntől. A szent sátorban folyó összes szertartás Isten megváltási tervét hirdette (Zsolt 77:13). Ám az izraeliták számára most ez az egész szemléltető tanítás értelmét vesztette, mert az Isten törvényét tartalmazó frigyláda és a fedelén lévő kegyelem trónja elveszett. Mi történt vele, miután a filiszteusok elrabolták? 1Sám 5:2 A filiszteusok azt hitték, hogy a frigyláda az izraeliták Istene, ahogyan nekik Dágon szobra volt az istenük. Bizonyára azt gondolták, hogy ha egyszerre birtokolják Dágont és a frigyládát, azzal erősebbé tehetik nemzetüket, mint valaha is volt. Mit találtak a templomukban az első éjszaka után? 3. v. A filiszteus papok megdöbbentek. Alázatosan visszatették Dágon szobrát a helyére, de amit másnap reggel találtak, az még rosszabb volt, mint az előző reggel. 4. v. Isten bizonyítékát adta, hogy a bálványuk csak egy haszontalan szobor. Ám minél több bizonyítékot adott nekik, ők annál inkább eltökélték, hogy a saját isteneiket imádják és nem akarták az egy igaz Istent megismerni. Gyűlölték Őt! Isten azonban nem adta fel. Hatalmának még több bizonyítékát adta, mikor fájdalmas fekélyeket bocsátott Asdód lakóira. Hová küldték a frigyládát, a bajok okozóját? 8. v.
Isten csapása! (1Sám 5:9 - 6:9) Kedd, augusztus 25.
Mivel olyan sok ember szenvedett fájdalmas daganatoktól Asdódban, a város vezetői átküldték a frigyládát egy másik fontos városukba, Gáthba. Mivel az ott lakóknak még súlyosabb betegségeik lettek, továbbküldték Ekron városába. Mikor az Ekronban lakó filiszteusok meglátták a frigyládát közeledni, nagyon megijedtek! Ők is hamarosan betegek lettek és sokan haldokoltak. Ezért kivitték Isten ládáját egy tágas rétre. Ekkor mezei rágcsálók kezdték tönkretenni termésüket és kárt okoztak. A filiszteusok nem tudták megmagyarázni a frigyláda titokzatos hatalmát, de tisztelték azt. Úgy gondoltak rá, mint egy bálványra. Hét hónapig tartó szenvedés és sok haláleset után látták csak be, hogy bárhová is vinnék a ládát, az mindenütt csak csapásokat okozna. Ezért könyörögtek uraiknak, hogy adják vissza Izraelnek. 1Sám 5:11-12 A filiszteus vezetők jövendőmondóikkal tanácskoztak, hogy mitévők legyenek. Néhányan úgy gondolták, hogy a láda visszaküldésével Izrael Istenének hatalmát ismernék el. A papok azonban figyelmeztették őket, hogy ne legyenek olyanok, mint a makacs fáraó volt, akinek az országa elpusztult, mert nem akarta megadni magát Izrael Istenének. 1Sám 6:2-6 A papok és a jövendőmondók javasoltak egy módszert, amivel szerintük kideríthetik, hogy a csapások csak véletlenül történtek-e. Ha nem, akkor biztosan tudhatják, hogy az összes baj azért szakadt rájuk, mert fogva tartották az „istent”, aki Izraelé volt. Még értékes jóvátételi ajándékot is helyeztek a láda mellé arra az esetre, ha azt vissza kell juttatni Izraelnek.
A frigyláda visszatér (1Sám 6:10-13) Szerda, augusztus 26.
A filiszteusok megpróbálták kideríteni, hogy a csapások véletlenül történtek-e velük, vagy büntetésül kapták, mert elrabolták és maguknál tartották a frigyládát. Először is egy szekeret készítettek és arra helyezték a ládát. A frigyláda mellé egy kisebb ládába helyezték öt aranyból készült fekélyt, azoknak a képét, amelyek olyan sok fájdalmat okoztak sokuknak és öt mezei egér aranyból készült mását, olyanokét, mint amik elpusztították a termésüket és magtáraikban is kárt tettek. Ezek elkészítése azt mutatta, hogy a filiszteusok öt fejedelme együttműködött a frigyláda visszaszolgáltatásában. Két borjas tehenet fogtak a szekér elé, amelyek még soha nem húztak kocsit. A borjakat elválasztották anyjuktól, és a filiszteus vezetők figyelték, mi fog történni. Elhagyják a tehenek borjaikat? És ha el is hagyják, akkor merre húzzák a vezető nélküli szekeret? Minden gazdálkodó tudja, hogy a teheneket idomítani kell a szekérhúzásra, és hogy soha nem hagyják el borjaikat. Ha a tehenek a borjaik felé indulnak, a filiszteusok tudhatják, hogy a csapások csak véletlenül sújtották őket. Ha a tehenek az izraelita város, Bétsemes felé mennek, tudni fogják, hogy a katasztrófák a frigyláda miatt történtek. A tehenek hangosan bőgtek a borjaik után, de Izrael felé indultak. Mit csináltak Bétsemes lakói, amikor meglátták a szekeret közeledni? 1Sám 6:12-13 Micsoda izgalom! A frigyláda visszajön! Angyalok vigyáztak rá, amíg a filiszteusoknál volt. Angyalok irányították a teheneket, amelyek visszahúzták Izraelbe. A filiszteus fejedelmek követték a szekeret Bétsemes határáig. Mire visszatértek Ekronba, már biztosan tudták, hogy Izrael Istene küldte a csapásokat és azok nem véletlenül történtek.
Egy szomorú lecke (1Sám 6:14 – 7:2) Csütörtök, augusztus 27.
A szekér megállt egy nagy kőnél Bétsemes határában. A léviták levették róla a ládát és a kőre helyezték. Mit tettek ezután a szekérrel és a tehenekkel? 1Sám 6:14 Az izraeliták tudták, hogy a frigyláda szent. Amikor vándorlásuk idején egyik helyről a másikra szállították, mindig gondosan letakarták. Még a papok sem mertek ránézni. A főpap is csak évente egyszer láthatta, amikor a nagy engesztelési napon belépett a szentek szentjébe. A nép egy része babonás volt. Most, hogy a frigyláda a nyílt mezőn állt, egyre kíváncsibbak lettek. Végül tiszteletlenül elmozdították róla a külső takarót, felemelték az arany fedelet (a kegyelem királyi székét) és belenéztek! Még a pogány filiszteusok is több tiszteletet mutattak iránta! Ők még a külső takarót sem mertek levenni, nemhogy kinyitni és belenézni! Ezért Isten ráébresztette Bétsemes lakóit, hogy milyen szörnyű dolgot tettek. 19. v. A csapás után minden kíváncsiság elszállt. Az embereknek meg kellett volna vallani bűnüket és őszintén megbánni azt, de helyette még babonásabban féltek a frigyládától. Senki sem vállalta a láda őrzését. Ezért megkérték a közeli város, Kirjat-Jeárim lakóit, hogy vigyék el ők a frigyládát. A lévita Abinádáb és fia, Eleázár házába vitték a ládát. Ők hűségesek voltak Istenhez és szívesen őrizték. Jóllehet sok izraelita azt állította, hogy Istent szolgálja, valójában bálványimádók voltak. Továbbra is bűnös útjakon jártak a következő húsz esztendőben. Ez alatt az idő alatt a filiszteusok elnyomása alatt szenvedtek. Végül húsz hosszú év után sóhajtozni kezdtek az Úr után.
Megújulás – vissza Istenhez (1Sám 7:1-17) Péntek, augusztus 28.
Mialatt az izraeliták a filiszteusok durva, kegyetlen bánásmódjától szenvedtek, Sámuel hűségesen járt egyik helyről a másikra. Próbálta meggyőzni a népet, hogy teljes szívükkel térjenek vissza Istenhez. Végül a nép ráébredt, milyen bolondság bálványokat imádni. Böjtöltek, imádkoztak, és a Szentlélek a szívükhöz tudott szólni. Megvallották bűneiket, eldobták hamis isteneiket és visszafordultak az Úrhoz. 1Sám 7:4 Sámuel megkérte a törzsek vezetőit, hogy gyűljenek össze a népet Micpába. Mindenki eljött, és valódi reformáció történt. Engedelmességük bizonyítandó arra kértek Sámuelt, hogy legyen a bírájuk – és ő belegyezett. 5-6. v. Mikor a filiszteusok tudomására jutott a micpai gyűlés, biztosak voltak benne, hogy az izraeliták fellázadtak ellenük. Ezért a filiszteus hadsereg felvonult az izraeliták ellen. Mit éreztek a zsidók, amikor rájöttek, mire készülnek elnyomóik? 7-8. v. Sámuel imádkozott és Isten válaszolt. Mialatt Sámuel az égőáldozatot végezte, a filiszteus sereg közeledett. Aztán hatalmas mennydörgés támadt fölöttük, amely sokukat megölte, a többieket pedig úgy összezavarta, hogy elmenekültek. Az izraeliták gyorsan összeszedték a halott katonák kardját és üldözőbe vették a menekülőket. A győzelem ugyanazon a csatamezőn történt, ahol húsz évvel azelőtt a filiszteusok a frigyládát elrabolták! Ezzel a győzelemmel visszanyerték az összes várost is, amelyeket korábban elveszettek. Milyen sok áldást küldött Isten, amikor elhatározták, hogy Őt követik! Amíg Sámuel volt Izrael bírája, a filiszteusok nem zaklatták többé őket. Sámuel minden évben elment bizonyos városokba, ahol bíráskodott, de mindig hazatért Rámába. Különös figyelmet fordított a gyermekek és fiatal emberek képzésére, hogy jó vezetők legyenek. Holnap megismerjük azokat a különleges iskolákat, amiket számukra tervezett.
Az idős Sámuel Szombat, augusztus 29.
Sámuel tudta, hogy a megfelelő oktatás segíti az izraelitákat olyan jellemet építeni, ami nemcsak jó állampolgárokká, hanem nemzetük erős vezetőivé és tanítóivá teszi őket. A szülők voltak gyermekeik első tanítói. Ők magyarázták el a Tízparancsolatot, mert annak ismerete és megértése segít majd gyermekeiknek szeretni Istent, bízni Benne és engedelmeskedni Neki. Segíti őket abban is, hogy szüleiket tiszteljék, nekik engedelmeskedjenek, és hogy segítőkészek és tiszteletteljesek legyenek e többiekkel is. Függetlenül attól, hogy szüleik gazdagok, vagy szegények-e, minden gyermeknek meg kellett tanulnia dolgozni. Meg kellett tanulniuk, hogyan osszák be idejüket és segíteniük kellett a napi teendőkben. A tehetségüktől függően minden gyermek kitanult egy hasznos szakmát. Erre azért volt szükség, hogy meg tudjanak élni és ne másoknak kelljen eltartani őket. Mózes sokkal egyszerűbb utasításokat írt le arról, hogyan kell a gyermekek folyamatos tanulását segíteni, és hogyan kell őket emlékeztetni a tanultakra. A jó házból való gyerekek fejből megtanulták a szent iratok tartalmát, dalokat és verseket memorizáltak. Sámuel azért alapította első két különleges iskoláját, hogy ezekre a dolgokra oktassa a fiatalokat. Ezeket az iskolákat prófétaiskoláknak nevezték. Az egyik Kirjat-Jeárimban volt, ahol akkoriban a frigyládát tartották, a másik Rámában, ahol Sámuel élt. Ezeknek az iskoláknak a diákjai a lehető legjobb oktatást kapták, hogy istenfélő vezetőkké váljanak. A hasznos mesterségeken kívül történelmet, zenét, szent irodalmat és természettudományt is tanultak. Izrael számtalan bírája közül Józsué óta Sámuel volt a legjobb. Miért? Mert ő tudta, hogy maga Isten Izrael királya, és gondosan követte tervét a nemzet kormányzására. Mikor megidősödött, két fiát jelölte ki, hogy segítsék munkájában. 1Sám 8:1-2 A következő vers első szava a „de”, és azt nagyon rossz hírek követik. 3. v.
Tanulmányozásra
1Sámuel 5-7; Pátriárkák és próféták, 586-602. old.
MELYIK KÉT SZÓ tartozik össze?
MELYIK KÉT SZÓ tartozik össze? Egészítsd ki a mondatokat az alábbi szavak használatával! Szavak: fekélyek, Eleázár, Ekron, Jóel, Dágon, Gát, Abinádáb, egerek, tehenek, szekér, Abijá, frigyláda, Ráma, Kirjat-Jeárim IGAZ, VAGY HAMIS? Karikázd be a helyes választ! (Margón: Ezen a héten megkerestem és elolvastam mindegyik bibliaverset a leckémből.)