1 Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.

2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.

3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.

4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.

5 Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.

6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.

7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.

8 A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.

9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.

10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.

11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.

12 A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.

13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.

14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.

15 A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.

16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.

17 A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.

18 A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.

19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.

20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.

21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.

22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.

23 Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.

24 A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.

25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.

26 Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.

27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.

28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.

29 Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.

30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.

31 Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.

32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.