---

¹ Majd éhínség támadt az országban, az első éhség után, amely Ábrahám idejében volt. Elment azért Izsák Gerába Abímelekhez, a filiszteusok királyához.
² Mert megjelent neki az ÚR, és ezt mondta: Ne menj le Egyiptomba! Lakjál azon a földön, amelyet én mondok neked.
³ Maradj ezen a földön, és én veled leszek, és megáldalak. Mert neked és utódaidnak adom mindezt a földet, hogy megtartsam az esküt, amellyel megesküdtem atyádnak, Ábrahámnak.
⁴ Megsokasítom magzatodat, mint az ég csillagait, és magzatodnak adom mindezt a földet, és utódaidban áldást nyer a föld minden nemzetsége,
⁵ mivel hallgatott Ábrahám a szavamra: megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet.
⁶ Izsák pedig Gerárban lakott.
⁷ Mikor annak a helynek lakosai a felesége felől kérdezősködtek, azt mondta: a húgom ő. Mert félt azt mondani: a feleségem; azt gondolván: nehogy megöljenek engem e hely lakói Rebekáért, mivel ő szép arcú.
⁸ Egy idő múlva Abímelek, a filiszteusok királya kitekintett az ablakon, és látta Izsákot, amint Rebekával, a feleségével enyeleg.
⁹ Odakiáltott Abímelek Izsáknak: Íme, bizony, a feleséged ő! Hogyan mondhattad hát: a húgom? Izsák ezt felelte: Mert azt gondoltam, még meg kell halnom miatta.
¹⁰ Abímelek erre ezt mondta: Miért művelted ezt velünk? Kevésen múlt, hogy valaki a nép közül nem tette magáévá a feleségedet, és ezzel bűnt hoztál volna ránk.
¹¹ Ezt parancsolta azért Abímelek mind az egész népnek: Aki ezt az embert vagy feleségét illeti, bizonnyal meg kell halnia!
¹² És vetett Izsák azon a földön, és termett neki százannyija abban az esztendőben, mert megáldotta őt az ÚR.
¹³ És gyarapodott ez az ember, és egyre gazdagodott, míg végül igen tehetőssé lett.
¹⁴ Volt neki számos apró és nagyobb jószága és sok cselédje, és ezért irigykedtek rá a filiszteusok.
¹⁵ És mindazokat a kutakat, melyeket atyja szolgái Ábrahámnak, az ő atyjának idejében ástak, a filiszteusok teleszórták földdel, és eltömték.
¹⁶ Majd ezt mondta Abímelek Izsáknak: Menj el közülünk, mert sokkal hatalmasabbá lettél nálunk.
¹⁷ Elment azért onnan Izsák, Gerár völgyében vonta fel sátrait, és ott lakott.
¹⁸ Majd ismét kiásta Izsák a kutakat, amelyeket atyjának, Ábrahámnak idejében ástak, és amelyeket Ábrahám holta után betömtek a filiszteusok. Azokkal a nevekkel nevezte azokat, amelyeket atyja adott nekik.
¹⁹ Izsák szolgái pedig ástak egyszer a völgyben, és ott élő víz forrására akadtak.
²⁰ A gerári pásztorok pedig vitatkoztak Izsák pásztoraival: Mienk a víz! Ezért nevezte azt a kutat Észeknek, mivelhogy civakodtak érte.
²¹ Más kutat is ástak, és azon is vitatkoztak, azért azt Szitnának nevezte el.
²² Majd továbbvonult onnan, és egy újabb kutat ásott, amely miatt nem vesztek össze. Ezért azt Rehóbótnak nevezte, és azt mondta: Immár tágas helyet szerzett nekünk az ÚR, és szaporodhatunk e földön.
²³ Onnan pedig fölment Beérsebába.
²⁴ Azon az éjszakán megjelent neki az ÚR, és ezt mondta: Én vagyok Ábrahámnak, atyádnak Istene. Ne félj, mert veled vagyok, és megáldalak, és megsokasítom utódaidat Ábrahámért, az én szolgámért.
²⁵ Oltárt épített azért ott, segítségül hívta az ÚR nevét, és fölvonta ott a sátrát. Izsák szolgái pedig kutat ástak ott.
²⁶ Abímelek pedig elment hozzá Gerárból barátjával, Ahuzzattal és Pikóllal, a hadvezérével.
²⁷ Izsák ezt mondta nekik: Miért jöttetek hozzám, hiszen gyűlöltök engem, és elűztetek magatok közül?
²⁸ Ők pedig azt felelték: Látván láttuk, hogy az ÚR van veled, és mondtuk: legyen esküvés közöttünk, köztünk és teközötted, kössünk veled szövetséget,
²⁹ hogy nem illetsz minket semmi gonosszal, amint mi sem bántottunk téged, és amint csak jót cselekedtünk veled, és békességgel bocsátottunk el magunktól. Te már az ÚR áldott embere vagy.
³⁰ Akkor megvendégelte őket, és ettek és ittak.
³¹ Reggel, mikor fölkeltek, megesküdtek egymásnak, majd elbocsátotta őket Izsák, és elmentek tőle békességgel.
³² Ugyanaznap eljöttek Izsák szolgái, és hírt hoztak neki a kút felől, melyet ástak, ezt mondván: Vizet találtunk!
³³ És elnevezte azt Sibának, ezért Beérseba annak a városnak a neve mind e mai napig.
³⁴ Mikor Ézsau negyvenesztendős volt, feleségül vette Juditot, a hettita Beéri leányát és Boszmatot, a hettita Élón leányát.
³⁵ És ezek megkeserítették Izsák és Rebeka lelkét.