1Jéhú hetedik évében tették királlyá Jóást, és negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Cibjá volt, és Beérsebából származott.
2Jóás az ÚR szemében kedves dolgot cselekedett mindaddig, amíg Jójádá pap oktatta őt.
3De a magaslatok oltárait nem rontatták le, a nép még mindig ott áldozott és tömjénezett a magaslatok oltárain.
4Jóás megparancsolta a papoknak, hogy minden pénzt, amelyet Istennek szentelnek és az ÚR házába bevisznek, a megszámlálás pénzét és a személyek váltságának pénzét is, azt is, amelyet ki-ki szabad akarata szerint az ÚR házába bevisz,
5vegyék magukhoz a papok, mindegyik a maga ismerősétől, és javíttassák ki az ÚR házának rongálódásait mindenütt, ahol romlást látnak rajta.
6De mikor Jóás király huszonharmadik esztendejéig sem javították ki a papok az ÚR házának romlásait,
7előhívatta Jóás király Jójádá papot a többi pappal együtt, és megkérdezte őket: Miért nem javítjátok ki az ÚR házának romlásait? Ezután nem vehetitek magatokhoz ismerőseitek pénzét, hanem oda kell adnotok a templom rongálódásainak kijavítására!
8A papok beleegyeztek, hogy többé semmi pénzt sem fogadnak el a néptől, de a ház rongálódásainak javításáról mégsem gondoskodtak.
9Jójádá pap vett egy ládát, a fedelén csinált egy nyílást, és az oltár mellé helyezte jobb felől, amerről az ÚR házába bemennek, hogy abba töltsenek a papok, a templom küszöbének őrzői minden pénzt, amelyet az ÚR házába hoznak.
10Amikor látták, hogy sok pénz van a ládában, fölment a király íródeákja a főpappal együtt, csomóba kötötték és megszámlálták az ÚR házában talált pénzt.
11A megmért pénzt ezután a munkavezetőknek a kezébe adták, akik az ÚR házához voltak rendelve, ők pedig kiadták azt az ácsoknak és építőknek, akik a házon dolgoztak,
12és a kőműveseknek és a kőfaragóknak fa és faragott kő vásárlására, az ÚR háza rongálódásainak kijavítására és mindarra, ami a templom javítására szükséges volt.
13De abból a pénzből, amelyet bevittek az ÚR házába, nem csináltattak az ÚR házához sem ezüstpoharakat, sem késeket, sem medencéket, sem trombitákat, sem bármi más arany- vagy ezüstedényt,
14hanem a munkásoknak adták, és azt csak az ÚR házának javítására költhették.
15Nem számoltatták el azokat az embereket, akikre rábízták a pénzt, hogy átadják a munkavezetőknek, mivel azok hűségesen jártak el.
16De a vétekért és a bűnért való pénzt nem vitték az ÚR házába, az a papoké lett.
17Ebben az időben vonult fel Hazáél, Arám királya, és megszállta Gátot és be is vette. Azután megfordult Hazáél, hogy Jeruzsálem ellen menjen.
18De Jóás, Júda királya vette az összes megszentelt ajándékot, amelyeket atyái, Jósáfát, Jórám és Ahazjá, Júda királyai az ÚRnak szenteltek, és amelyeket ő maga szentelt neki, és minden aranyat, amely az ÚR házának és a királyi palotának a kincsei között található volt, és elküldte Hazáélnak, Arám királyának, mire ő elvonult Jeruzsálem alól.
19Jóásnak egyéb dolgai és minden cselekedete pedig vajon nincsenek-e megírva Júda királyainak krónikáskönyvében?
20Szolgái azonban föllázadtak, és pártot ütöttek ellene, és megölték Jóást Bét-Millóban, amerre Szillába megy le az ember.
21Józákár, Simeát fia és Jehózábád, Sómér fia, az ő szolgái ölték meg őt, és meghalt. Majd atyáihoz temették a Dávid váro sá ban. Utána fia, Amacjá lett a király.