Zsoltárok könyve 35
35
[Dávidé.] Perelj, URam, a velem perlőkkel, harcolj az ellenem harcolókkal!
2
Ragadj pajzsot és vértet, és kelj föl segítségemre!
3
Szegezz dárdát, és rekeszd el üldözőim útját! Mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged!
4
Szégyen, gyalázat érje azokat, akik lelkemet keresik; hátráljanak meg és piruljanak, akik vesztemet tervezik!
5
Legyenek olyanok, mint a polyva a szélben, az ÚR angyala űzze őket.
6
Legyen útjuk sötét és csuszamlós, az ÚR angyala kergesse őket!
7
Mert ok nélkül, titkon vetették elém hálójukat, és ok nélkül ástak vermet lelkemnek.
8
Váratlanul érje őket a romlás, fogja meg őket hálójuk, amelyet ők vetettek ki, essenek ők veszedelembe!
9
Lelkem pedig vigad majd az ÚRban, örvendezik szabadításában.
10
Minden porcikám azt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, URam?! Megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt a rablójától.
11
Hamis tanúk állnak elő, olyat kérdeznek tőlem, amiről nem tudok.
12
Rosszal fizetnek nekem a jóért, hogy megrövidítsék életemet.
13
Pedig amikor ők betegek voltak, zsákruhába öltöztem; böjttel gyötörtem lelkemet, és újra meg újra szívből imádkoztam.
14
Mintha barátom, testvérem volna, úgy forgolódtam körülötte; mintha anyámat siratnám, úgy görnyedtem a szomorúság miatt.
15
Ők pedig örültek, amikor megbotlottam, és összegyűltek; idegenek gyűltek össze körülöttem, akiket nem ismertem, gyaláztak engem, és nem nyugodtak;
16
az ingyenélők léha csúfolkodások közepette fogukat vicsorították rám.
17
Ó, URam, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásuktól, életemet az oroszlánoktól.
18
Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
19
Ne örüljenek rajtam hazug ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek, és ne kacsintsanak össze.
20
Mert nem beszélnek békességgel, hanem álnok dolgokat koholnak azok ellen, akik békések e földön.
21
Föltátották rám szájukat, és hahotázva azt mondták: Láttuk saját szemünkkel!
22
Láttad mindezt, ó, URam, ne hallgass, ó, URam! Ne légy távol tőlem!
23
Kelj föl, ébredj, szolgáltass igazságot, ó, URam, Istenem, az én ügyemben!
24
Ítélj meg engem igazságod szerint, ó, URam, Istenem, hogy ne örüljenek rajtam!
25
Ne mondhassák szívükben: Hahaha! Vágyunk teljesült. Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
26
Szégyenüljenek meg, piruljanak mind, akik örülnek, hogy bajban vagyok! Szégyen és gyalázat borítsa el azokat, akik fölfuvalkodtak ellenem!
27
Vigadjanak és örüljenek, akik igazságomat kívánják! Hadd mondják mindenkor: Nagy az ÚR, aki szolgái előmenetelében gyönyörködik.
28
Nyelvem hirdeti igazságodat és dicsőségedet minden napon.