Zsoltárok könyve 19
19
[A karmesternek: Dávid zsoltára.] (2) Az egek beszélik Isten dicsőségét, és keze munkáját hirdeti az égboltozat.
2
(3) Nappal a nappalnak mond beszédet, éj éjnek ad jelentést.
3
(4) Nincs szó, sem beszéd, nem hallható a hangjuk:
4
(5) mégis elhat szózatuk az egész földre, és szavuk a világ végére. Sátrat készített ott a napnak,
5
(6) amely olyan, mint egy vőlegény, aki a szobájából jön ki. Örvend, mint egy hős, hogy pályáját futhatja.
6
(7) Elindul az ég egyik széléről, s fordulása a másik széléig tart. Nincs semmi, ami elrejtőzhetne heve elől.
7
(8) Az ÚR törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket. Az ÚR bizonyságtétele bizonyos, bölccsé teszi az együgyűt.
8
(9) Az ÚR rendelkezései helyesek, megvidámítják a szívet. Az ÚR parancsa világos, megvilágosítja a szemeket.
9
(10) Az ÚR félelme tiszta, megáll mindörökké. Az ÚR ítéletei változhatatlanok, és minden tekintetben igazságosak.
10
(11) Kivánatosabbak az aranynál, még a sok színaranynál is. Édesebbek a méznél, még a csurgatott méznél is.
11
(12) Szolgádat is figyelmeztetik: ha megtartja azokat, nagy jutalma van.
12
(13) Ki veheti észre a tévedéseket? A titkos bűnöktől tisztíts meg engem!
13
(14) Tartsd távol szolgádat az önhittségtől is, hogy ne uralkodjék rajtam; akkor feddhetetlen leszek, és sok vétektől tiszta.
14
(15) Legyenek kedvedre valók szám mondásai, és szívem gondolatai legyenek előtted, ó, URam, kősziklám és megváltóm.