Zsoltárok könyve 129
129
Zarándokének. Sokat gyötörtek ifjúságom óta – vallja meg ezt Izráel! –,
2
sokat gyötörtek ifjúságom óta, mégsem bírtak velem.
3
Hátamon szántók szántottak, hosszú barázdákat hasítottak.
4
De igazságos az Úr: elvágta a bűnösök kötelét.
5
Megszégyenülnek, meghátrálnak majd Sion gyűlölői mind.
6
Olyanok lesznek, mint háztetőn a fű, amely elszárad, mielőtt kitépnék.
7
Nem szedi marokra az arató, sem ölébe a kévekötő.
8
Nem mondják az arra járók: Legyen rajtatok az Úr áldása, áldunk benneteket az Úr nevében!