1
A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá.
2
Levágta marháját, megfűszerezte borát, és megterítette asztalát.
3
Lányokat küldött ki, hogy így kiáltsanak a város magasan fekvő pontjain:
4
Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:
5
Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból!
6
Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján!
7
Aki meginti a csúfolódót, maga fog pironkodni, aki megfeddi a bűnöst, magát szennyezi be.
8
Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged!
9
Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását!
10
A bölcsesség kezdete az Úr nak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.
11
Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei.
12
Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát.
13
A balgaság fecsegő asszony, együgyű, és semmit sem tud.
14
Kiül háza ajtajába egy székre a város magaslatán.
15
Így szólítja meg az arra járókat, akik egyenes ösvényeken járnak:
16
Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:
17
A lopott víz édes, az eldugott kenyér kedves.
18
De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a holtak hazájának mélyére kerülnek.