1
Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le.
2
Aki egyenes úton jár, féli az Ur at, de aki letéved útjairól, az megveti őt.
3
A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.
4
Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.
5
Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél.
6
Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés.
7
Térj ki az ostoba útjából, mert nem szerzel ajkáról tudást!
8
Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobát pedig rászedi saját bolondsága.
9
A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van.
10
A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen.
11
A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrának lakói virulni fognak.
12
Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.
13
Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat.
14
A romlott szívű azt kapja, amit megérdemel, meg a jó ember is tettei gyümölcsét.
15
A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére.
16
A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.
17
A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik.
18
Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti.
19
Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt.
20
A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik.
21
Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz.
22
Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.
23
Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.
24
A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság.
25
Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.
26
Aki az Ur at féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.
27
Az Úr nak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.
28
Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is.
29
A türelmes ember telve értelemmel, a türelmetlen pedig bolondnak bizonyul.
30
A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.
31
Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.
32
A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is.
33
Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.
34
Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.
35
Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.