---

¹ Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
² Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
³ Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
⁴ Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
⁵ A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
⁶ Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
⁷ Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
⁸ Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
⁹ Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
¹⁰ Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
¹¹ Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
¹² Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
¹³ A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
¹⁴ A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
¹⁵ Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
¹⁶ A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
¹⁷ Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
¹⁸ Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
¹⁹ A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
²⁰ Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
²¹ Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
²² Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
²³ Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
²⁴ Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
²⁵ A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
²⁶ A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
²⁷ A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
²⁸ A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
²⁹ A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
³⁰ Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
³¹ Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
³² A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.