---

¹ És odamentek hozzá a farizeusok és a szadduceusok, és azzal a kéréssel kísértették őt, hogy mutasson nekik mennyei jelt.
² Ő pedig azt felelte nekik: Amikor esteledik, azt mondjátok: szép idő lesz, mert vörös az ég alja,
³ reggel pedig: ma zivatar lesz, mert az ég borús és vörös. Képmutatók! Az ég ábrázatját meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?
⁴ Ez a gonosz és parázna nemzedék jelt kíván, de nem adatik neki jel, csak a Jónás próféta jele. És otthagyva őket elment.
⁵ Tanítványai a túlsó partra mentek, és elfelejtettek kenyeret vinni magukkal.
⁶ Jézus pedig azt mondta nekik: Vigyázzatok, és őrizkedjetek a farizeusok és a szadduceusok kovászától!
⁷ Ők azért így tanakodtak egymás között: Nem hoztunk magunkkal kenyeret.
⁸ Jézus észrevette ezt, és azt mondta nekik: Mit tanakodtok magatok között, ti kicsinyhitűek, hogy nem hoztatok kenyeret?
⁹ Még most sem értitek, és elfeledkeztetek az ötezer öt kenyeréről, és hogy a maradékkal hány kosarat töltöttetek meg?
¹⁰ Nem emlékeztek a négyezernek hét kenyerére sem, és hogy hány kosarat töltöttetek meg?
¹¹ Hát nem értitek, hogy nem a kenyérről beszéltem, amikor azt mondtam, hogy őrizkedjetek a farizeusok és a szadduceusok kovászától?
¹² Ekkor értették meg, hogy nem arról szólt, hogy a kenyér kovászától, hanem hogy a farizeusok és szadduceusok tanításától őrizkedjenek.
¹³ Amikor pedig Jézus Cézárea Filippi környékére ment, megkérdezte tanítványait: Az Emberfiát kinek tartják az emberek?
¹⁴ Ők pedig azt felelték: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.
¹⁵ És ti kinek tartotok engem? – kérdezte őket.
¹⁶ Simon Péter pedig így válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.
¹⁷ Jézus pedig azt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert ezt nem test és vér jelentette ki neked, hanem az én mennyei Atyám.
¹⁸ De én is mondom neked, hogy te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel az egyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.
¹⁹ És neked adom a mennyek országának kulcsait: amit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lesz, és amit feloldasz a földön, oldva lesz a mennyekben is.
²⁰ Akkor megparancsolta tanítványainak, hogy senkinek se mondják, hogy ő a Krisztus.
²¹ Ettől fogva kezdte Jézus jelenteni tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, és sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, és meg kell öletnie, és harmadnapon feltámadnia.
²² Péter félrevonta őt, és feddni kezdte: Isten őrizz, Uram, ez nem történhet meg veled!
²³ Ő pedig megfordult, és azt mondta Péternek: Távozz tőlem, Sátán, botránkozásomra vagy nekem, mert nem Isten dolgaira gondolsz, hanem az emberekéire.
²⁴ Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és úgy kövessen engem.
²⁵ Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti az ő életét énérettem, megtalálja azt.
²⁶ Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, a lelkében pedig kárt vall? Vajon milyen váltságot adhat az ember az ő lelkéért?
²⁷ Mert eljön majd az Emberfia az ő Atyjának dicsőségében az ő angyalaival, és akkor megfizet mindenkinek cselekedete szerint.
²⁸ Bizony mondom nektek, az itt állók között vannak némelyek, akik nem ízlelik meg a halált, míg meg nem látták eljönni az Emberfiát az ő országában.