---

¹ Jézus így szólt a tanítványaihoz: Lehetetlen, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek.
² Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson e kicsinyek közül.
³ Vigyázzatok magatokra! Ha vétkezik ellened a testvéred, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki!
⁴ És ha naponta hétszer vétkezik ellened, és hétszer visszatér hozzád ezt mondva: Megbántam – akkor is bocsáss meg neki!
⁵ Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket!
⁶ Az Úr ezt válaszolta: Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben – az engedelmeskedne nektek.
⁷ Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás vagy legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz!
⁸ Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!
⁹ Vajon megköszöni annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki?
¹⁰ Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.
¹¹ Amikor Jézus úton volt Jeruzsálem felé, Samária és Galilea között haladt át.
¹² Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak,
¹³ és kiáltozva kérték: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
¹⁴ Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: Menjetek el, és mutassátok meg magatokat a papoknak! És amíg odaértek, megtisztultak.
¹⁵ Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent.
¹⁶ Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt.
¹⁷ Megszólalt Jézus, és ezt kérdezte: Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc?
¹⁸ Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?
¹⁹ És ezt mondta az Úr: Kelj fel és menj el, a hited megtartott téged.
²⁰ Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember azt előre kiszámíthatná.
²¹ Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! Mert az Isten országa közöttetek van!
²² A tanítványoknak pedig ezt mondta: Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlenegyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok.
²³ Ha ezt mondják majd nektek: Íme, ott, vagy íme, itt van – ne menjetek oda, és ne fussatok utána!
²⁴ Mert ahogyan a villám az egész égbolton egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján.
²⁵ Előbb azonban még sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.
²⁶ És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is:
²⁷ ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit.
²⁸ Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek;
²⁹ de amely napon Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit.
³⁰ Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.
³¹ Aki azon a napon a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, ne jöjjön le, hogy elvigye, és aki a mezőn lesz, az se forduljon vissza!
³² Emlékezzetek Lót feleségére!
³³ Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt.
³⁴ Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik.
³⁵ Két asszony őröl együtt, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik.
³⁶ Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.
³⁷ Azok pedig ezt kérdezték tőle: Hol, Uram? Ő pedig így felelt: Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is.