---

¹ Emlékezzél meg, URam, arról, ami rajtunk esett; tekints ránk, és lásd meg gyalázatunkat!
² Örökségünk idegenekre szállt, házaink jövevényekre.
³ Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
⁴ Vizünket pénzért isszuk, tűzifánkat pénzért kapjuk.
⁵ Nyakunkon vannak hajszolóink; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
⁶ Egyiptomnak adtunk kezet meg az asszíroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
⁷ Atyáink, akik vétkeztek, már nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
⁸ Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs, aki megszabadítson a kezükből.
⁹ Életünk veszélyeztetésével szerezzük a kenyerünket, a pusztában lakók fegyvere miatt.
¹⁰ Bőrünk tüzes, mint a kemence, az éhség lázától ég.
¹¹ Az asszonyokat meggyalázták a Sionon, a hajadonokat Júda városaiban.
¹² Fejedelmeket akasztottak, a vének személyét nem becsülték.
¹³ Ifjak forgatják a kézimalmot, a gyermekek a fahordásban botladoznak.
¹⁴ A vének eltűntek a kapuból, és nem zenélnek már az ifjak.
¹⁵ Odavan szívünk öröme, körtáncunk gyászra fordult.
¹⁶ Leesett fejünk koszorúja, jaj nékünk, mert vétkeztünk!
¹⁷ Ezért lett beteg a szívünk, ezért homályosodott meg a szemünk.
¹⁸ A Sion hegyéért, mert elpusztult, rókák futkosnak rajta!
¹⁹ De te, URam, örökké megmaradsz, királyi trónod is nemzedékről nemzedékre!
²⁰ Miért feledkezel el rólunk ilyen soká? Miért hagysz el minket ilyen hosszú időre?
²¹ Téríts vissza, URam, magadhoz, és visszatérünk, újítsd meg napjainkat, hogy olyanok legyenek, mint régen!
²² Hacsak nem haragszol oly súlyosan ránk, hogy végképp elvetettél minket.