---

¹ Habakuk próféta könyörgése, a Siralmak dallamára.
² URam, hallottam, amit hirdettél, és megrendülök cselekedeteidtől. URam! Vidd végbe azt a mi éveinkben, tedd ismertté azt a mi éveinkben is! Haragodban is emlékezz irgalmasságodra!
³ Témán felől jön Isten, Párán hegyéről a Szent. [Szela] Fensége beborítja az egeket, és dicsőségével megtelik a föld.
⁴ Ragyogása, mint a világosság, fénysugarak törnek elő mellőle, és abban rejlik hatalma.
⁵ Előtte dögvész jár, és nyomában forró láz támad.
⁶ Megáll, és méregeti a földet, egyet pillant, és megrendíti a népeket. Az ősrégi hegyek szétporlanak, elsüllyednek a rég létező halmok: az ő ösvényei örökkévalók!
⁷ Bomlani látom Kúsán sátrait, reszketnek Midján földjének sátorlapjai.
⁸ Vajon a folyók ellen gerjedt föl az ÚR? A folyókra haragszol-e, vagy a tenger ellen bőszültél föl, hogy lovaidon és győzelmes szekereiden robogsz?
⁹ Előhúzod íjadat, nyilakkal töltöd meg tegzedet. [Szela] Kihasítod a földből a folyómedreket.
¹⁰ Látnak téged, és megrendülnek a hegyek, gátat tör a vízáradat, morajlik a mélység, és magasra emeli hullámait.
¹¹ Veszteg marad a nap és a hold cikázó nyilaid fényétől és ragyogó kopjád villanásától.
¹² Haragodban taposod a földet, fölindulásodban szétmorzsolod a nemzeteket.
¹³ Kivonulsz néped megszabadítására, fölkented megsegítésére. Szétzúzod a gonosz házának tetejét, teljesen feltárod alapjait. [Szela]
¹⁴ Saját dárdájával vered át harcosainak a fejét, akik ránk rohantak, hogy szétszórjanak minket, és ujjongtak, hogy rejtekhelyén pusztíthatják el a szegényt.
¹⁵ Lovaiddal taposod a tengert, a nagy vizek hullámait.
¹⁶ Hallottam, és reszketett a bensőm, hangjától megremegtek ajkaim. Porladni kezdenek csontjaim, reszketnek a lábaim. Bárcsak nyugtom lenne a nyomorúság napján, amely eljön a bennünket sanyargató népre.
¹⁷ Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem lesz gyümölcs, hiányzik az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget. Kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban.
¹⁸ De én örvendezni fogok az ÚRban, és vigadok szabadító Istenemben.
¹⁹ Az ÚR, az én Istenem az én erősségem, olyanná teszi lábamat, mint amilyen a szarvasoké, és magaslatokon járat engem.