---

¹ Ezután azt mondta az ÚR Mózesnek: Vágj két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, hogy fölírjam rájuk azokat a szavakat, amelyek az előző táblákon voltak, amelyeket széttörtél.
² Légy készen reggelre, és jöjj föl reggel a Sínai-hegyre, és állj elém ott a hegy tetején.
³ De senki se jöjjön föl veled, és senki ne mutatkozzék az egész hegyen! Juhok és marhák se legeljenek a hegy környékén.
⁴ Vágott tehát Mózes két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, fölkelt reggel, fölment a Sínai-hegyre, amint az ÚR parancsolta neki, és a kezébe vette a két kőtáblát.
⁵ Az ÚR pedig leszállt a felhőben, odaállt mellé, és ő nevén szólította az URat.
⁶ Az ÚR pedig elvonult előtte, és így kiáltott: Az ÚR, az ÚR, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy az irgalmassága és igazsága.
⁷ Irgalmas marad ezerízig, megbocsát hamisságot, vétket és bűnt. De nem hagyja a bűnt büntetlenül, meglátogatja az atyák vétkéért a fiakat és unokáikat harmad- és negyedízig.
⁸ Ekkor Mózes nagy sietséggel földre borult, és lehajtotta fejét.
⁹ És azt mondta: Uram, ha megnyertem jóindulatodat, kérlek, járj közöttünk, Uram! Mert keménnyakú nép ez! Bocsásd meg vétkeinket és gonoszságunkat, és fogadj minket örökségeddé!
¹⁰ Az ÚR pedig azt mondta: Íme, szövetséget kötök. Egész néped előtt csodákat teszek, amilyenek nem voltak az egész földön egyetlen nép között sem, és meglátja az egész nép, amely között vagy, az ÚR cselekedeteit. Mert csodálatos az, amit veled cselekszem.
¹¹ Jegyezd meg magadnak, amit ma parancsolok neked. Íme, kiűzöm előled az emóriakat, kánaániakat, hettitákat, perizzieket és jebúsziakat.
¹² Vigyázz magadra, nehogy szövetséget köss annak a földnek lakosaival, amelyre bemész, mert csapdává válnak számodra.
¹³ Hanem rontsátok le oltáraikat, törjétek össze bálványaikat, és vágjátok ki szent fáikat.
¹⁴ Mert nem szabad imádnod más istent! Mert az ÚR, akinek a neve „féltőn szerető”, valóban féltőn szerető Isten.
¹⁵ Semmiképpen se köss szövetséget annak a földnek lakosaival, hogy amikor isteneiket követve paráználkodnak, és áldoznak isteneiknek, és meghívnak téged, ne egyél áldozatukból.
¹⁶ Feleséget se végy fiaidnak az ő leányaik közül, hogy mikor azok isteneiket követve paráználkodnak, fiaidat ne vigyék paráználkodásra az ő isteneiket követve.
¹⁷ Ne csinálj magadnak öntött istenszobrokat!
¹⁸ A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd meg! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret az Ábíb hónap idején, amint megparancsoltam neked. Mert Ábíb hónapban jöttél ki Egyiptomból.
¹⁹ Mindaz, ami anyja méhét megnyitja, az enyém legyen, és minden hím jószágod is, amely tehenednek vagy juhodnak első ellése.
²⁰ De a szamár első csikóját juhon váltsd meg. Ha pedig nem váltod meg, szegd nyakát. Fiaid közül minden elsőszülöttet válts meg, és ne jöjjön elém senki üres kézzel.
²¹ Hat napon át munkálkodjál, a hetedik napon pedig pihenj. Még szántás és aratás idején is pihenj.
²² A hetek ünnepét is tartsd meg a búza első termésének aratásakor meg a betakarítás ünnepét is az év végén.
²³ Évenként háromszor minden férfi jelenjen meg az Úrnak, Izráel URának és Istenének színe előtt.
²⁴ Mert népeket űzök ki előled, és kiszélesítem határodat, és senki sem kívánja meg földedet, amikor évenként háromszor fölmész, hogy a te URad, Istened előtt megjelenj.
²⁵ Áldozatom vérét ne ontsd ki a kovász mellett, és ne maradjon reggelre a páskaünnep áldozatából!
²⁶ Földed zsengéjéből az elsőt vidd föl az ÚRnak, a te Istenednek házába! Ne főzz gödölyét az anyjának tejében!
²⁷ Ezután azt mondta az ÚR Mózesnek: Írd föl ezeket az igéket, mert e szavaknak megfelelően kötöttem szövetséget veled és Izráellel.
²⁸ És Mózes ott volt az ÚRral negyven nap és negyven éjjel. Kenyeret sem evett, vizet sem ivott. És fölírta a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsot.
²⁹ Amikor Mózes a Sínai-hegyről lejött, kezében volt a bizonyság két táblája. Mikor a hegyről leereszkedett Mózes, nem tudta, hogy arcbőre sugárzik, mivel Istennel beszélt.
³⁰ És amint Áron és Izráel minden fia meglátta, hogy arcbőre sugárzik, féltek közeledni hozzá.
³¹ Mózes pedig megszólította őket, és Áron és a gyülekezet vezetői mind odamentek hozzá, és Mózes beszélt velük.
³² Azután Izráel fiai is mind odamentek hozzá, és megparancsolta nekik mindazt, amit az ÚR meghagyott neki a Sínai-hegyen.
³³ Amikor Mózes befejezte a hozzájuk intézett beszédét, leplet tett az arcára.
³⁴ És valahányszor az ÚR elé ment, hogy vele beszéljen, levette a leplet, amíg ki nem jött. Kijőve pedig elmondta Izráel fiainak, amit parancsként kapott.
³⁵ És Izráel fiai látták Mózes arcát, hogy sugárzik az arcbőre. Ekkor a leplet ismét arcára borította addig, amíg be nem ment, hogy Istennel beszéljen.