Krónikák II. könyve 14
14
Elaludt azután Abijjá atyáival, és eltemették Dávid városában, és utána fia, Ászá lett a király. Az ő idejében tíz esztendeig volt békesség az országban.
2
Ászá azt cselekedte, ami jó és igaz volt az ÚR, az ő Istene szemében.
3
Lerontotta az idegen istenek oltárait és a magaslatokat, a bálványokat összetörette, és az Asérákat kivágatta.
4
Megparancsolta Júdának, hogy az URat, atyáik Istenét keressék, és az ő törvényét és parancsolatát cselekedjék.
5
Eltávolította Júda minden városából a magaslatokat és a naposzlopokat, és az ország elcsendesedett.
6
Megerősített városokat építtetett Júdában, mivelhogy nyugalomban volt a föld, és senki sem folytatott ellene háborút azokban az esztendőkben, mert az ÚR nyugalmat adott neki.
7
Ezt mondta ezért Júdának: Építsük meg a városokat és vegyük körül kerítéssel, tornyokkal, kapukkal, zárakkal, míg a föld birtokunkban van, mert kerestük az URat, a mi Istenünket, kerestük, és ő nyugalmat adott nekünk mindenfelől. Építkezni kezdtek tehát, és sikerrel jártak.
8
Ászá serege pedig háromszázezer, pajzsot és kopját viselő júdabeliből és kétszáznyolcvanezer Benjáminból való könnyűpajzsosból és íjászból állt, akik mindnyájan erős vitézek voltak.
9
Kivonult ellenük az etióp Zerah ezerszer ezer emberrel és háromszáz harci szekérrel, és megérkezett Márésa alá.
10
Kivonult ellene Ászá is, és viadalhoz készültek a Cefatá-völgyben, Márésa mellett.
11
Akkor így kiáltott Ászá az ÚRhoz, az ő Istenéhez: Ó, URam, nincs olyan, mint te, mert meg tudod segíteni az erőtlent a sokaság ellenében! Segíts meg minket, ó, mi URunk, Istenünk, mert benned bízunk, és a te nevedben jöttünk e sokaság ellen! Ó, URam, te vagy a mi Istenünk, ember ne vegyen rajtad erőt!
12
Megverte azért az ÚR az etiópokat Ászá és Júda előtt, és elmenekültek.
13
Ászá seregével Gerárig üldözte őket, és elhullottak az etiópok, senki sem maradt életben közülük, mert leverettek az ÚR előtt és az ő serege előtt. És a júdaiak nagy zsákmányra tettek szert.
14
Gerár környékén elpusztítottak minden várost, mert az ÚRtól való rettegés szállotta meg azokat. A városokat mind feldúlták, mivel sok zsákmány volt bennük.
15
A jószágok szállását is lerombolták, sok juhot és tevét hajtottak el, és úgy tértek vissza Jeruzsálembe.